Tizedszer jöttünk össze pénteken este Csopakon Olaszrizling termelők. Ha kicsit nyugatosabbak lennénk, hívhatnánk ezeket az alkalmakat „workshop”-nak, mi azonban egyszerűen beszélgetünk, kóstolgatunk és vacsorázunk. Saját pénzünkön. Tíz év alatt így is messzire jutottunk. Az első években alig összehasonlítható borokat mutattunk egymásnak. Azzal vigasztaltuk magunkat, hogy ez „egység a sokszínűségben”. Inkább csak káosz volt. Senkinek fogalma…
1999-ben alig két héttel azután, hogy Olaszországból megérkezett a prés, hozzáláttunk a környéken vásárolt Olaszrizling, Chardonnay és Sauvignon blanc feldolgozásához. Kezdők voltunk mind a hárman. Maga Ritecz Jancsi, aki diplomás borász volt, sem irányított ezelőtt soha szüretet. Az előző tíz évben egy bankban dolgozott és eredeti szakmájában csak néhány évet töltött a Hungarovin palackozó gépei…
A másik Kelet-Magyarországról a Balaton mellé került borászlegenda, Konyári János, akinek mindenkiről volt egy története mesélte, hogy a vékony nyíracsádi fiú amikor belépett a Kertészetin a szemináriumi terembe, a kérdésre, hogy kit keres,választékosan felelt: Kérem, én ide nyertem felvételt! Annak a generációnak, amelyik pályáját diplomás borászként még az átkosban kezdte, János kiemelkedő alakja volt. A…
Debreceni Pali mutatta be annak idején Istvánt, amikor először jártunk a Vylyannál. Szóval jó régen volt. Ma is Ő a példásan működő birtok főborásza. A Bogyólétől a Montenuovo-ig fölépített nagyívű paletta minden bora a nevéhez fűződik. Generációjának egyik legjobban képzett, legtehetségesebb és leghűségesebb borásza. Debreceni Mónika szerint „Vele egyetlen kulacs vízzel bátran elmegyek a sivatagba.”…
Sokan részt vettünk úgy 17 évvel ezelőtt azon a Hilton szállóban tartott vacsorán, ahol a 2000. év Bortermelőjét: Figula Mihályt ünnepeltük. A színpadon Mihály és Esterházy Péter, a két bozontos fehér üstökű művész között, Figula Rozi szervezte a protokollt. Edit, Jancsi és a diplomáját abban az évben megszerző Misi a közönség soraiban ült. Irigylésre méltó…
Lassan két évtizede, hogy Alkonyi Lacival és Molnár Szabolccsal télvízkor a Hegyalját jártuk. Laci elvitt bennünket egy romjaiból éppen újraépülő kis kúriához, a Fülekyhez. A fűtetlen épületben kerülgettük az üres malteros vödröket és hallgattuk a télikabátba, kendőbe bugyolált kis bősi lányt, akit az épület új dél-tiroli tulajdonosa bízott meg a munkálatok felügyeletével. Volt a régi…
Van valami ezekben a borász-leányokban, amitől az ember a legkomorabb időkben is optimista lesz. Elkezdünk bízni az ország és a magyar bor jövőjében. Tudják és teszik a dolgukat olyan természetességgel mintha a világ legegyszerűbb dolga lenne egyidejűleg feleségnek, két-három gyerek édesanyjának lenni, birtokot, pincét építeni és évről-évre jobbnál jobb borokat szűrni. Bárdos Saci és Molnár…
Ükapám is itt a Heumarkt-on (a Szénapiacon) ebédelhetett Bratwurst-ot, ha a bakon egyszer-egyszer maga is elkísérte a jól megrakott lovas szekéren a bécsi fiákeresek lovainak szánt frissen kaszált savanyúfű szénát kis hansági birtokáról. Természetesen nem a Steirereck-ben, ahova mi négyen is szállítás után tértünk be, azt követően, hogy a raktárban kirakodtuk a kétféle Ranoldert, Lőczedombi…
